Nesze neked, Pete Tong!
Frankie Wilde, ez az egyedülálló, zseniális tehetséggel megáldott személyiség, az egyik legmenőbb DJ. Mikor a filmben először látjuk, a szupersztárok fényűző életét éli Ibizán: siker, hipermodern villa, bombázó feleség, whiskey és drog, amennyi csak belefér. Ő az élet császára, mikor hirtelen szörnyű tragédia éri: veleszületett hallási rendellenessége szédületes gyorsasággal rosszabbodik. Miközben az ibizai főszezon a legnagyobb lendületben tombol körülötte, ennek a hallásából élő embernek csak az egyik füle funkcionál, az is csak 20%-osan. Hallása olyan gyorsan romlik, hogy Frankie heteken belül teljesen megsüketül, és így képtelen keverni, azaz képtelen a munkáját ellátni. A rajongók hamar elfordulnak tőle, a lemeztársaság ejti, a bombázó feleség a legjobb barátjával lelép, a menedzsere felmondja vele a szerződést.
Frankie a depresszió mélységes bugyraiba zuhan, és így begubózva próbál nem tudomást venni a bajokról. Egyetlen barátja, a kábítószer lassan az őrületbe kergeti. Vajon ki tud-e mászni Frankie ebből a szakadékból, vajon le tudja-e győzni az őt üldöző démonokat? Képes lesz-e hallás nélkül is érezni a zenét, és visszaszerezni a régi dicsőséget? Egyáltalán vissza akarja-e szerezni?
A film elnyerte a 2004-es Torontó Filmfesztiválon a Legjobb Kanadai Film Díját, 2005-ben a Gen Arts Filmfesztiválon a Legjobb Film, valamint a Közönség Díját és a US Comedy Arts Filmfesztiválon a Zsűri Különdíját.
2011. április 3., vasárnap
A Harry Potter-sorozat születése
A kezdet
J. K. Rowling 1990 nyarán sokat utazott a Manchesterből Londonba tartó vonaton. Az egyik ilyen út alkalmával fogalmazódott meg benne az ötlet egy fiúról, aki varázsló, de nem tud róla, és aki varázslóiskolába fog járni.[12] Az egész történet kristálytisztán megszületett a fejében. Mikor négy órával később leszállt a vonatról a King’s Cross pályaudvaron, már több karaktert és helyszínt is kitalált. A történeten az ebédidejében dolgozott, pubokban és kávéházakban. Közben rövid történeteket és két máig kiadatlan, felnőtteknek szóló novellát is írt, de ideje nagy részében a Harry Potter-történetekkel foglalkozott. 1991-ben Portugáliába költözött, ahol 1992-ben megházasodott, majd hamarosan el is vált. Csecsemő kislányával és bőröndjével, amely tele volt Harry Potter-feljegyzésekkel és -fejezetekkel, visszautazott Angliába, ahova 1994 karácsonyán érkezett meg. Skóciába, Edinburghbe költöztek, ahol húga, Di is lakott. Tanári állást szeretett volna kapni, de előtte be akarta fejezni könyvét. Hogy ne a nyirkos, fűtetlen lakásban legyenek, Rowling lányával napjait egy kávéházban töltötte, itt fejezte be Harry Potter történetét. Nehéz helyzetében a Skót Művészeti Tanácstól kért támogatást, amit meg is kapott, mikor a könyvét befejezte.
Ezután nekilátott kiadót keresni, de sorban utasították el. Végül Londonban talált egy ügynököt (Christopher Little), akinek sikerült eladnia 1996 augusztusában a Harry Potter és a bölcsek köve (Harry Potter and the Philosopher’s Stone) kéziratát az angliai Bloomsbury Children’s Books kiadónak, kb. 4000 dolláros áron. A könyv 1997. június 26-án jelent meg Angliában.
A Gyűrűk Ura megfilmesítése
Már a Beatles is tervezte a könyv megfilmesítését. A filmben Paul McCartney lett volna Zsákos Frodó, Ringo Starr lett volna Csavardi Samu, Gandalfot George Harrison, Gollamot pedig John Lennon játszotta volna, de a tervből nem lett semmi. Állítólag Stanley Kubrick is komolyan fontolóra vette a történet filmre vitelét, de elvetette az ötletet, túl terjedelmesnek találva. Az 1970-es évek közepén John Boorman filmrendező tárgyalásokba kezdett a filmjogok tulajdonosával, Saul Zaentz producerrel, de kiderült, hogy a finanszírozása túl nagy falat lenne. 1977-ben a Rankin-Bass stúdió elkészítette a kapcsolódó anyagok első filmadaptációját, A hobbit televíziós rajzfilmváltozatát.
Nem sokkal ezután Saul Zaentz ott folytatta, ahol a Rankin-Bass abbahagyta, és 1978-ban létrehozta A Gyűrű szövetségének és A két torony egy részének a rajzfilmváltozatát. Kiadója a United Artist volt, rendezője Ralph Bakshi, és olyan animációs technikákat alkalmazott, amelyben az élő szereplők árnyékát felvették a filmszalagra, majd erre rajzolták rá a képeket. A film minősége egyenletlen volt, talán a költségvetési megszorítások vagy a könyv terjedelmével való küzdelem miatt. Némely részek teljesen – és jól – rajzoltak, míg máshol Max Fleischer rotoszkóp technikáját alkalmazták, ahol az animációt rátették a színészekkel felvett jelenetekre. A film kissé hirtelen ér véget a Helm-szurdoki csata után, mielőtt Frodó, Samu és Gollam átkelnek a Holtlápon. Bakshinak azonban csak a film első részét volt lehetősége elkészíteni, mert mire elkészült a film, a United Artists úgy döntött, hogy nem készítik el a folytatást.
A Rankin-Bass egy folytatást is készített A hobbithoz, 1980-ban. A rajzfilm címe A király visszatér volt.
Mivel ezek a filmek gyermekközönségnek készültek, a felnőtt rajongók joggal panaszkodtak a sötétebb, mélyebb részek elhagyása és a történet gyermeteggé tétele miatt.
Ezek a próbálkozások azt sugallták, hogy A Gyűrűk Ura kielégítő megfilmesítése lehetetlen. Továbbá, mivel a regény iránti érdeklődés némileg megcsappant, a történet vizualizálásának esélye egyre kisebb lett. Mindezek ellenére a filmkészítési technikák fejlődése, különösen a komputergrafikák terén történt előrelépés hatására egy ilyen vállalkozás egyre megvalósíthatóbbnak látszott.
Albumajánló
Kanye West - My Beautiful Dark Twisted Fantasy
Kanye West új albumát sokan mesterműnek tartják. Az amerikai rapper hip-hop albuma tavaly november 22-én jelent meg. Az album rögtön az első helyen nyitott a Billboard 200-as listáján, hiszen 460 000 lemez kelt el belőle már az első héten az USA-ban. Az albumról olyan dalok jelentek meg kislemezekként, mint a „Power”, a „Monster”, vagy a „Runaway”. A My Beautiful Dark Twisted Fantasy, ugyanis ez az album címe, pozitív kritikákat kapott változatos stílusa és szövege miatt. A Metacritic nevű oldalon 93%-ot kapott 35 kritika alapján. Egyszóval mindenki istenítette az albumot.
Többek között ez, illetve egyik olvasónk kérése (szitch) indítatott arra, hogy meghallgassam, Kanye új albumát. Bevallom, nem vagyok nagy rajongója, de több számát is szeretem. Ez az első album, amit meghallgatok tőle, szóval viszonyítási alapom nem nagyon van. Meg kell még említeni a borítókat, melyeket George Condo alkotott. Nem is húzom, tovább a szót lássuk, illetve hallgassuk az új albumot.
Filmajánló
A visszahúzódó, anyja árnyékában élő balerina Nina elnyeri a Hattyúk tava előadás címszerepét. A művészeti vezető Leroy tökéletesnek titulája a lányt a szerepre, azonban kétségei vannak a lány képességeit illetően a fekete hattyú megformálásban. Mindkét szerep más egyéniséget igényel, azonban mindkét szerepet ugyanazon táncosnak kell előadnia. Míg a fehér hattyú az ártatlanságot és a kecsességet, a fekete az érzékiséget és csalfaságot hívatott megtestesíteni. Leroy úgy véli egy másik balett-táncos lány, a könnyed és laza Lily jobban képes megformálni a hattyú fekete énjét.
2011. április 2., szombat
Oscar jelölések
Kihirdették a február 27-én éjjel átadásra kerülő 83. Oscar-díj jelöltjeit. Az esélyesek listája azt jelzi, hogy az előző, gyengébb év után Hollywood most keményen visszavág: jobbnál-jobb, anyagilag is sikeres filmek és kategóriánként a szokásosnál jóval több győzelemre érdemes jelölt. Továbbra is a nyolc Oscarra jelölt Social Network - A közösségi háló a legnagyobb esélyes a fődíjra, de muszáj, hogy jusson szobor a briliáns Fekete hattyúnak, A harcosnak, A félszeműnek (tíz jelölés) és A király beszédének (tizenkét jelölés) is. Visszatérő jelölt Colin Firth, Annette Bening, Amy Adams, Natalie Portman, Jeff Bridges és Helena Bonham Carter, először ismerik el viszont Christian Bale, James Franco és Mark Ruffalo teljesítményét. Azt se tudjuk, kinek szurkoljunk hirtelenjében - de azért nyújtunk némi fogódzót.
Legjobb film, legjobb rendező
Social Network - A közösségi háló | A király beszéde |
2010 nem csak az amerikai mozi diadalmas visszatérésének éve, de az intelligens, felnőtteknek szóló filmeké is. Ráadásul a Social Network - A közösségi háló, a Fekete hattyú és különösen A félszemű meg is találták közönségüket, mindhárom elhagyta, vagy rövidesen el fogja hagyni a bűvös 100 millió dolláros bevételi határt. Tisztességes kasszasiker The Fighter - A harcos és A király beszéde is, a The Kids Are All Right pedig enyhén szólva kitört a függetlenfilmek gettójából. Ilyen szép sikerek mellett szó sincs arról, hogy az év két legjövedelmezőbb filmjének top tízbe juttatásával bármit is kompenzálni kellene: a Toy Story 3 újabb meghajlás a Pixar töretlen minőségi sikersorozata előtt, az Eredet pedig egyfajta bocsánatkérésként is értelmezhető A sötét lovag két évvel ezelőtti mellőzéséért (sokan úgy vélik, hogy amiatt került sor a kategória tízre duzzasztására is) bár szembetűnő, hogy rendezői jelölésig most sem jutott Christopher Nolan. Érdemes megjegyezni, hogy David Finchernek (Benjamin Button különös élete), a Coen testvéreknek (Egy komoly ember) és Danny Boyle-nak (Gettómilliomos) az előző filmje is fődíj-jelölt volt, míg Aronofsky (A pankrátor) és Nolan (A sötét lovag) pedig több fontos kategóriában is jelölést kaptak eggyel korábbi filmjükkel. Azaz a klub zárt és világosan látható, hogy kik számítanak mostanában Hollywood legmegbízhatóbb rendezőinek. Ami a tavalyi női diadal (Kathryn Bigelow A bombák földjén-je nyerte a legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járó Oscart is) esetleges pozitív kihatását illeti, idén legalább újra van hölgy által rendezett legjobb film jelölt (The Kids Are All Right, Winter's Bone), bár a rendezői ötös mezőnybe sajnos egyikük sem tudott beférkőzni.
A jelöltek - Legjobb film
1. Fekete hattyú (Black Swan, rendező: Darren Aronofsky)
2. The Fighter - A harcos (The Fighter, rendező: David O. Russell)
3. Eredet (Inception, rendező: Christopher Nolan)
4. The Kids Are All Right (rendező: Lisa Cholodenko)
5. A király beszéde (The King's Speech, rendező: Tom Hooper)
6. 127 óra (127 Hours, rendező: Danny Boyle)
7. Social Network - A közösségi háló (The Social Network, rendező: David Fincher)
8. Toy Story 3 (rendező: Lee Unkrich)
9. A félszemű (True Grit, rendező: Joel & Ethan Coen)
10. Winter's Bone (rendező: Debra Granik)
2. The Fighter - A harcos (The Fighter, rendező: David O. Russell)
3. Eredet (Inception, rendező: Christopher Nolan)
4. The Kids Are All Right (rendező: Lisa Cholodenko)
5. A király beszéde (The King's Speech, rendező: Tom Hooper)
6. 127 óra (127 Hours, rendező: Danny Boyle)
7. Social Network - A közösségi háló (The Social Network, rendező: David Fincher)
8. Toy Story 3 (rendező: Lee Unkrich)
9. A félszemű (True Grit, rendező: Joel & Ethan Coen)
10. Winter's Bone (rendező: Debra Granik)
Az Oscra díjas film kritikája
A király beszéde
Hollywood történetalkotói válsággal küzd. Mi, filmrajongók pedig ki vagyunk éhezve az eredetiségre. Dömping van a folytatásokból, a remake-ekből és a reboot-okból. Kevés az igazán eredeti ötlet. Néha jön egy Nolan egy Eredettel, egy Scorsese egy Viharszigettel, ilyenkor nézünk, mint a moziban. Amikor Fincher bejelentette, hogy filmet csinál egy közösségi weboldalról, csak lestem. Hogy miről?! Készül egy film a hagyományos torpedó-játék alapján is. Én pedig egyre kevésbé lepődöm meg. Akárcsak nemrég azon, hogy az angolok mozgóképet készítettek egy király dadogásáról. Azonban, miután megnéztem a filmet, elszállt minden szkepticizmusom. Bár a Social Network-öt – Fincher-rajongóként ezt igazán szégyellem – még nem láttam, de bizony A király beszéde megér minden díjat, amit odaítélnek neki.
A film megtörtént eseményeken alapul. A két világháború között járunk, V. György (Michael Gambon) uralkodásának végén. Két fia közül az idősebbik, a trón várományos David (Guy Pierce) nagyvilági, szabados életviteléről hírhedt, aki ráadásul egy férjes asszonynak csapja a szelet. A fiatalabbik, Albert (Colin Firth) erkölcsös és felelősségteljes, inkább alkalmasabb lenne az uralkodásra. Azonban két komoly probléma is útját állja: az egyik az idősebb báty születési előjoga, a másik apró beszédhibája: a dadogása. Képtelen végigmondani egy rádióbeszédet vagy nagyobb tömeg előtt szónokolni. Hamarosan a király meghal, és miközben Európát két hatalmas ellenfél, a hitleri Németország és a sztálini Oroszország készül kettészakítani, az Egyesült Királyság alkotmányos válságba zuhan. Albert végül úgy dönt, hogy egy meglepő munkamódszerrel bíró, liberális gondolkodású beszédterapeuta segítségét kéri. E különös kapcsolat aztán kihatással lesz a világháború alakulására.
A király beszéde történelmi dráma. Nem háborús film, bár háborús időszakban játszódik. Egy csepp akció sincs benne, itt-ott néhány, CGI-vel megtámogatott, szépen kidolgozott nagytotáltól eltekintve a számítógépet is száműzték, így nem a mai trendet követi. S talán pont ezért üde színfoltja a mostani filmes palettának. A film technikai stábja szinte egytől egyig tévés játékfilmeken dolgozott eddig, ez az első nagyobb volumenű filmes munkájuk. Nem is rossz kezdésnek!
A király beszéde történelmi dráma. Nem háborús film, bár háborús időszakban játszódik. Egy csepp akció sincs benne, itt-ott néhány, CGI-vel megtámogatott, szépen kidolgozott nagytotáltól eltekintve a számítógépet is száműzték, így nem a mai trendet követi. S talán pont ezért üde színfoltja a mostani filmes palettának. A film technikai stábja szinte egytől egyig tévés játékfilmeken dolgozott eddig, ez az első nagyobb volumenű filmes munkájuk. Nem is rossz kezdésnek!
A színészek kiválasztása azonban nem zajlott zökkenőmentesen. A főszerepet eredetileg Paul Bettanynek szánták a készítők, azonban ő lemondta a szerepet, mert családjával szeretett volna tölteni egy kis időt. Bettany-t egyébként A pap című sci-fi horrorban láthatjuk legközelebb. Végül Colin Firth vállalta el a felkérést, és nagyon úgy tűnik, jól választott: a szerep nemsokára Oscar díjat hozhat neki.
A másik kulcsszereplő, Lionel szerepének kiosztása sem a megszokott módon történt. Az időhiányban szenvedő készítők egyenesen Geoffrey Rush postaládájába tuszkolták bele a forgatókönyvet, a fedlapján néhány soros üzenettel, amiben elnézést kérnek a szokatlan küldeményért, de csak ily módon tudták Rush-hoz eljuttatni a szkriptet. Rush átolvasta, és csatlakozott a stábhoz.
Mivel eredetileg a király szerepét nem Colinnak szánták, hanem egy sokkal fiatalabb színésznek, kissé furán jött ki, hogy Firth-nél 7 évvel fiatalabb Guy Pierce játssza a Albert bátyját. Nekem ez már az elején szemet szúrt, de aztán sikerült fölülhelyezkednem rajta. Pierce-t mindig is kedveltem, és most sem okozott csalódást.
A filmben több színész ismerős lehet a Harry Potter filmekből. Így a Potterben a Dumbledore professzort játszó Michael Gambon, vagy Féregfark szerepéből Timothy Spall, aki A király beszédében Winston Churchillt játssza zseniálisan. Nem beszélve Helena Bonham Carterről, akinek az elején némi szervezési problémát okozott, hogy a Harry Potter és a halál ereklyéiben valamint A király beszédében is jelen legyen, de utóbbi produkció stábja igazodott az elfoglalt színésznő időbeosztásához. Amit nagyon jól tettek. Carter telitalálat volt a szerepre. Finom színészi játékkal formálja meg a hűséges társat, akire mindig támaszkodni lehet, és a királynőt, akinek megnyerő személyiségét igazán át tudta adni. Erzsébet nem mindennapi nő volt. Kezdetben hozzá sem akart menni Alberthez, pont annak társadalmi rangja miatt. Két házassági ajánlatát is visszautasította, mire végül igent mondott. A II. világháborúban, amíg London vagyonosabb polgárai a bombázások elől vidékre távoztak, addig a királyi család továbbra is Londonban maradt. Amikor pedig bombatalálat érte a Buckingham-palotát, a királynő erre csak annyit mondott: „Most már úgy érzem, szembenézhetek az East Enden lakókkal.”
A másik kulcsszereplő, Lionel szerepének kiosztása sem a megszokott módon történt. Az időhiányban szenvedő készítők egyenesen Geoffrey Rush postaládájába tuszkolták bele a forgatókönyvet, a fedlapján néhány soros üzenettel, amiben elnézést kérnek a szokatlan küldeményért, de csak ily módon tudták Rush-hoz eljuttatni a szkriptet. Rush átolvasta, és csatlakozott a stábhoz.
Mivel eredetileg a király szerepét nem Colinnak szánták, hanem egy sokkal fiatalabb színésznek, kissé furán jött ki, hogy Firth-nél 7 évvel fiatalabb Guy Pierce játssza a Albert bátyját. Nekem ez már az elején szemet szúrt, de aztán sikerült fölülhelyezkednem rajta. Pierce-t mindig is kedveltem, és most sem okozott csalódást.
A filmben több színész ismerős lehet a Harry Potter filmekből. Így a Potterben a Dumbledore professzort játszó Michael Gambon, vagy Féregfark szerepéből Timothy Spall, aki A király beszédében Winston Churchillt játssza zseniálisan. Nem beszélve Helena Bonham Carterről, akinek az elején némi szervezési problémát okozott, hogy a Harry Potter és a halál ereklyéiben valamint A király beszédében is jelen legyen, de utóbbi produkció stábja igazodott az elfoglalt színésznő időbeosztásához. Amit nagyon jól tettek. Carter telitalálat volt a szerepre. Finom színészi játékkal formálja meg a hűséges társat, akire mindig támaszkodni lehet, és a királynőt, akinek megnyerő személyiségét igazán át tudta adni. Erzsébet nem mindennapi nő volt. Kezdetben hozzá sem akart menni Alberthez, pont annak társadalmi rangja miatt. Két házassági ajánlatát is visszautasította, mire végül igent mondott. A II. világháborúban, amíg London vagyonosabb polgárai a bombázások elől vidékre távoztak, addig a királyi család továbbra is Londonban maradt. Amikor pedig bombatalálat érte a Buckingham-palotát, a királynő erre csak annyit mondott: „Most már úgy érzem, szembenézhetek az East Enden lakókkal.”
VI. György is kiemelkedő személyiség volt. Fiatalabb korában a haditengerészetnél és a légierőnél szolgált. Később személyesen is részt akart venni a normandiai partraszállásban, ám Churchill megakadályozta esztelen, ám hazafias elképzelésének megvalósításában. Míg Európában trónok dőltek össze, ő az angol trónt meg tudta tartani. II. Erzsébet, a jelenlegi uralkodó VI. György és Erzsébet leánya, aki immár 59 éve uralkodik az Egyesült Királyságban.
A legeredetibb forgatókönyv Oscar díjára jelölt David Seidler gyerekkorában maga is dadogott. Még gyerekként hallotta először a király híressé vált beszédét, és később felnőtt fejjel elhatározta, hogy filmet készít belőle. Szándékát jelezte az akkor már nagyon idős anyakirálynőnek, aki arra kérte, hogy a fájó emlékek miatt a film csak a halála után készüljön el. Seidler tiszteletben tartotta a kérést.
A legeredetibb forgatókönyv Oscar díjára jelölt David Seidler gyerekkorában maga is dadogott. Még gyerekként hallotta először a király híressé vált beszédét, és később felnőtt fejjel elhatározta, hogy filmet készít belőle. Szándékát jelezte az akkor már nagyon idős anyakirálynőnek, aki arra kérte, hogy a fájó emlékek miatt a film csak a halála után készüljön el. Seidler tiszteletben tartotta a kérést.
A film kulcsjelenetei mindenképp Bertie (az Albert becézése) és Lionel bensőséges beszélgetései. Remekül szerkesztett dialógusok viszik előre a történetet, hol meghökkenésre, hol mosolyra késztetik a nézőt, de egy percig sem unalmasak. Lionel liberális elképzelései, szokatlan munkamódszerei mindinkább megnyitják a zárkózott és meglehetősen konzervatív Bertie-t, s a kényszerű munkakapcsolat szinte észrevétlenül fordul át barátságba.
Bertie tépelődik. Nem akarja a mérhetetlen felelősséget, ami a király szerepkörével együtt jár, ugyanakkor katonatisztként tisztában van vele, mi az erkölcsi kötelessége, és kész megtenni, amit a nemzet elvár tőle. De eközben fél apjának árnyékától, beszédhibája miatt retteg a nyilvános szereplésektől. Lionel jó érzékkel ismeri föl, hogy Bertie-nek inkább pszichológiai tréningre van szüksége, valakire, aki bátorítja és önbizalmat ad neki, egy barátra, aki rámutat félelmeinek gyökerére. „A tükröd leszek, hogy lásd, ki vagy, ha nem látnád.” – írta valahol Jim Morrison. A királyi család tagjai is ugyanolyan esendő emberek, mint mi, de egyben olyan emberek is, akikre nehéz időszakban példaképként fel lehet nézni. Emberek, akiknek vállain olykor embertelen nyomás van, egy egész birodalom súlya. Ők a nemzet Atlaszai! De ugyanakkor nekik is szükségük van kapcsolatra egy másik embertársukkal, egy „tükörre”. Barátok nélkül nem élet az élet! „Mert csak hasonlók társaságában nem állunk egyedül.” /Eötvös József/
Bertie tépelődik. Nem akarja a mérhetetlen felelősséget, ami a király szerepkörével együtt jár, ugyanakkor katonatisztként tisztában van vele, mi az erkölcsi kötelessége, és kész megtenni, amit a nemzet elvár tőle. De eközben fél apjának árnyékától, beszédhibája miatt retteg a nyilvános szereplésektől. Lionel jó érzékkel ismeri föl, hogy Bertie-nek inkább pszichológiai tréningre van szüksége, valakire, aki bátorítja és önbizalmat ad neki, egy barátra, aki rámutat félelmeinek gyökerére. „A tükröd leszek, hogy lásd, ki vagy, ha nem látnád.” – írta valahol Jim Morrison. A királyi család tagjai is ugyanolyan esendő emberek, mint mi, de egyben olyan emberek is, akikre nehéz időszakban példaképként fel lehet nézni. Emberek, akiknek vállain olykor embertelen nyomás van, egy egész birodalom súlya. Ők a nemzet Atlaszai! De ugyanakkor nekik is szükségük van kapcsolatra egy másik embertársukkal, egy „tükörre”. Barátok nélkül nem élet az élet! „Mert csak hasonlók társaságában nem állunk egyedül.” /Eötvös József/
Filmajánló
A rítus
rendező: Mikael Hafström
író: Michael Petroni
zeneszerző: Alex Heffes
operatőr: Ben Davis
producer: Beau Flynn, Tripp Vinson
vágó: David Rosenbloom
szereplő(k):
Sir Anthony Hopkins (Lucas atya)
Colin O'Donoghue (Michael Kovak)
Alice Braga (Angeline)
Ciarán Hinds (Xavier atya)
Rutger Hauer (Istvan Kovak)
Toby Jones (Matthew atya)
Marta Gastini (Rosaria)
Chris Marquette (Eddie)
író: Michael Petroni
zeneszerző: Alex Heffes
operatőr: Ben Davis
producer: Beau Flynn, Tripp Vinson
vágó: David Rosenbloom
szereplő(k):
Sir Anthony Hopkins (Lucas atya)
Colin O'Donoghue (Michael Kovak)
Alice Braga (Angeline)
Ciarán Hinds (Xavier atya)
Rutger Hauer (Istvan Kovak)
Toby Jones (Matthew atya)
Marta Gastini (Rosaria)
Chris Marquette (Eddie)
Egy hitéből szinte teljesen kiábrándult ifjú pap (Colin O'Donoghue) a Vatikánban képezi tovább magát, és a legjobb szándéka ellenére is kénytelen megtanulni az ördögűzés szabályait. Római tartózkodása során találkozik Lucas atyával (Anthony Hopkins), és onnantól kezdve másképp tekint az egyházra, Rómára, a hitre és az ördögre.
Lucas atya ismeri a hit sötét oldalát. Az idős pap az életét tette a gonosz elleni küzdelemre, és nem válogat az eszközökben. Azt reméli, hogy Michael személyében végre rátalált a rég keresett tanítványára.
Lucas atya ismeri a hit sötét oldalát. Az idős pap az életét tette a gonosz elleni küzdelemre, és nem válogat az eszközökben. Azt reméli, hogy Michael személyében végre rátalált a rég keresett tanítványára.
2011. március 31., csütörtök
'RobotRock'
Az első hivatalos Skins party!!
Június 12-én, szombaton a Dürer Kertben érkezik Londonból Luke Pasqualino, azaz Freddie, a Skins sorozatból. Ez lesz az első hivatalos Skins Party Magyarországon, de ha minden jól megy a szerzők évente hármat terveznek. A buli már délután ötkör elkezdődik és egészen reggelig tart. A magyarokat a RobotRock srácok, Palotai, Stereo Killaz és Dictator, valamint a Tesco Disco duója képviseli. Pár darab jegy maradt elővételben, de lehet majd venni a helyszínen is. Viszont csak az próbálkozzon a bejutással, aki már betöltötte a 16-ot, mert ezt nagyon szigorúan veszik! Ennél vadabb bulival nem is kezdődhet a nyár!
Crsystal Castle - Biográfia
Crystal Castles-t hallgatni olyan élmény, mint besodródni egy dimenziókapuba biztonsági öv nélkül. Ismeretlen és fantasztikus zenei létsíkok tárulnak fel a befogadók szeme előtt a torontói együttes koncertjein, és aki látta már őket élőben egy életre rabja lett ennek a megfoghatatlan zenei csodának.
Elvarázsolt világukba belépve olyan szépségeket pillanthatunk meg, amelyek leginkább a Slowdive, a Ladytron és a HeartsRevolution univerzumában elrejtett kincsekhez hasonlítanak. Alice Glassék a kétezres évek közepén az elektronikus zenék rendszerében egy másik dimenzióra nyíló kaput fedeztek fel. Túlvilági kalandjaikon szerzett tapasztalataikat 2008-as bemutatkozó albumukat hallgatva ismerhették meg a new wave, a shoegaze és a lo-fi zenefüggők. A lemezt az NME az évtized legfontosabb albumai között méltatta, tavaly megjelent második nagylemezük – amely egyszerűen csak a Crystal Castles II néven lett bejegyezve -, már nemcsak a kritikusokat és a rétegzenék rajongóit ejtette rabul: Alice Glass, a Crystal Castles énekesnője annak a popkulturális archetípusnak a megtestesítője, aki Ethan Kath producerrel együtt nem a csillogó és mindenki ragyogását magába szívó Madonnával, hanem sokkal inkább Robert Smith-szel, a Cure fekete angyalával találja meg a közös hangot. Erre bizonyíték Roberttel közös daluk a Not in Love, amely tavaly decemberben fagyasztotta be a nemzetközi slágerlistákat. 2011 nyarán a legnagyobb nemzetközi könnyűzenei fesztiválok mellett elvarázsolt birodalmuk csak Szigeten nyitja meg kapuit a közönség előtt.
Elvarázsolt világukba belépve olyan szépségeket pillanthatunk meg, amelyek leginkább a Slowdive, a Ladytron és a HeartsRevolution univerzumában elrejtett kincsekhez hasonlítanak. Alice Glassék a kétezres évek közepén az elektronikus zenék rendszerében egy másik dimenzióra nyíló kaput fedeztek fel. Túlvilági kalandjaikon szerzett tapasztalataikat 2008-as bemutatkozó albumukat hallgatva ismerhették meg a new wave, a shoegaze és a lo-fi zenefüggők. A lemezt az NME az évtized legfontosabb albumai között méltatta, tavaly megjelent második nagylemezük – amely egyszerűen csak a Crystal Castles II néven lett bejegyezve -, már nemcsak a kritikusokat és a rétegzenék rajongóit ejtette rabul: Alice Glass, a Crystal Castles énekesnője annak a popkulturális archetípusnak a megtestesítője, aki Ethan Kath producerrel együtt nem a csillogó és mindenki ragyogását magába szívó Madonnával, hanem sokkal inkább Robert Smith-szel, a Cure fekete angyalával találja meg a közös hangot. Erre bizonyíték Roberttel közös daluk a Not in Love, amely tavaly decemberben fagyasztotta be a nemzetközi slágerlistákat. 2011 nyarán a legnagyobb nemzetközi könnyűzenei fesztiválok mellett elvarázsolt birodalmuk csak Szigeten nyitja meg kapuit a közönség előtt.
The Bloody Beetroots a szigeten
A formációt négy évvel ezelőtt hozta létre két ismert producer és dj, Bob Rifo alias Sir Bob Cornelius Rifo és társa, Tommy Tea, akit még Isaacként is ismert partykörökben. A MSTRKRFT-tal és a Crookersszel egy húron pendülő duó őrült mixeivel rögtön elkezdte bombázni a blogoszférát, a tévésorozatok, valamint a videójátékok világát. Nem sokkal ezután már saját szerzeményeikkel is hódítottak; a Mac Mac és a Butter nemzetközi sikere Steve Aoki kiadójának, a Dim Mak Recordsnak a figyelmét sem kerülte el. 2007 óta a bulijaiban Venom-álarcban nyomuló olaszok ennek a kiadónak a védjegye alatt állítják elő bombasztikus trackjeiket. 2008-ban két kislemezt dobtak piacra, a Rombót és a Corneliust. Mindkét kiadvány komoly helyezést ért el a letöltési listákon, de a legnagyobb sikert az egy évvel később megjelent Warp aratta, amely az év bulihimnuszaként kürtölte világgá a Bloody Beetroots hírnevét. Első nagylemezük megjelenésekor már nemzetközi szupersztároknak számítottak, és felléptek a legnagyobb európai partyhelyszíneken. A Romborama kiadását követően egy nagyszabású live actet hoztak létre, melynek köszönhetően a Bloody Beatroots a Death Crew 77-el bővült. Ezért a Bloody Beatroots Death Crew 77 első szigetes fellépésén nemcsak Tommy Tea-vel és Bob Rifóval találkozhat a közönség, hanem azzal az energikus zenekarral bulizhat kifulladásig, amely rendre minden fellépésén átlépi azt a terhelési határt, amit egy dobszerkó, egy keverőpult és egy mikrofon kibír.
Amy Winehouse is jön a Szigetre
Az elmúlt nap terjedő pletykák tehát beigazolódtak: Amy Winehouse valóban fellép, először Magyarországon, bár az ő esetében ugye csak az a biztos, ha már ott áll a színpadon. Tavalyi fellépése után visszatér a Kasabian, remélhetőleg erősebb koncerttel, mint az volt. A további újdonságok közül ugyancsak visszatérőnek számít a Magyarországon korábban már koncertező Deftones és a Good Charlotte, míg először látogat majd hozzánk a svéd Peter Bjorn And John, a walesi Lostprophets és a trendi fehér srácok kedvenc rappere, Kid Cudi.
Sziget programok
1992-ben, a gitár alapú rockzenék egyeduralmát megelégelve Rowlands és Simons eredetileg Dust Brothers néven alapította minden idők egyik legismertebb elektronikus zenei brandjét. Ennek a sikervállalkozásnak az elektronika-függők körén túlra is sikerült eljuttatnia a big beat műfaj rendkívüli erővel bíró kemikáliáit, a Hey Boy Hey Girl, a Galvanize, a Block Rockin' Betas, az Out Of Control vagy a Do It Again című számokat. A Grammy-díjas terapeuták eddig hat nagylemezzel és az Electric Battle Weapon című mixekkel már számtalanszor bebizonyították, hogy szuggesztív képsorokkal, lézerfényekkel és stroboszkópokkal megspékelt élő kezeléseikre a kilencvenes évek közepe óta rendre több tízezres tömeg iratkozik fel a legnagyobb külföldi fesztiválokon (Coachella, T in the Park, Glastonbury, Lowlands). Szerencsére, a hazai rajongónak ezúttal sem háziorvosukhoz vagy gyógyszerészükhöz, mindössze a Szigethez kell fordulniuk, ha részt kívánnak venni a Chemical Brothers minden elemi részecskét megmozgató elektroterápiáján.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)